Hihetetlen mese, lélekemelő történet az olimpiák világából, a leghíresebb. Hugh Hudson Tűzszekerek című filmje nagyjából egyidős velem.

„Gyorsabban, magasabbra, erősebben!” Kezdetektől ez az olimpiai jelmondata, és ez hajtotta azt az egymással messze ellentétben álló két brit atlétát is, akik ugyanúgy a tökéletességet keresték önmagukban. A játékok kezdetének 120. és a film 35. évfordulója alkalmából néztünk rá, miben aktuális és miben más ma a világ, mint volt 1981-ben vagy 1924-ben. Tűzszekerek kritika.

Mennyit ér egy túláhított győzelem? Esetleg nemes gesztusokkal veszíteni dicsőbb tett? Ez a vita legfőbb tárgya két cambridge-i professzor és Harold Abrahams (Ben Cross), az 1924-es párizsi olimpiára készülő londoni sprinter, az egyetem diákja között. Az őszinte, jó értelemben vett amatőr sport áll szemben ebben a beszélgetésben a profi szellemiséggel, az önmagának hivatásos edzőt szerződtető, a győzelem mögé mindent besoroló, szenvedélyes futóval. A történések legfelsőbb szintjén konzervatív hagyományok ütköznek a ’20-as években még valóban nagyrészt ismeretlen profizmussal, a felszín alatt azonban már sokkal inkább az embertípusok súrlódnak. Az „ószövetségi névvel” bíró Abrahams (micsoda burkolt zsidózás az elitista Cambridge-ből) a professzorok szerint másik hegyen áll, hiszen más az istene.

http://www.filmtekercs.hu/devede/a-masodpercek-ugyanugy-peregnek-tuzszekerek

http://www.filmtekercs.hu/devede/a-masodpercek-ugyanugy-peregnek-tuzszekerek