A világ dicsősége – a valaha volt nagy család kicsivé válása (Szerelmes lettem kritika)


Warning: Missing argument 1 for _e(), called in /home/owxoau/public_html/wp-content/themes/pinbin/single.php on line 29 and defined in /home/owxoau/public_html/wp-includes/l10n.php on line 247
november 3, 2011

Egy üveg óbor, egy több évszázados olasz nemesi család, pompa, gazdagság és hagyományok, majd személyes nagyravágyás, mindent bontó szerelem, egy széteső család – az új évezred arisztokráciája? A szicíliai rendező, Luca Guadagnino meséje az olajvászonról festményről lepattanó családról, akiket az új szelek fújtak messze a meleg otthontól.

Olasz filmek esetében gyakran nagy szerepet kap a konyha. Ha a múltra gondolunk, ott van Fellini Satyriconja, az ókori római regény, a Trimalchio lakomájának döbbenetes adaptációja, ha a jelenre, itt a Bella Martha, ez a meghatóan kedves német-olasz koprodukciós szerelmi történet, amiben az élet sava-borsa megtalálható. A kettő között pedig számtalan alkotás a főzés és az étel motívumaival vagy éppen csak egy spagetti összeütésével. Ha több nem, ennyi biztosan van majdnem mindben.

Ezt a lécet a Szerelmes lettem című olasz film is megugorja, lévén a főszereplő család tulajdonában egy híres és elegáns milánói étterem. A film az első jelenetben szépen össze is hozza a családot a nagypapa, az addigra fogalommá lett Recchi név és a hozzá tartozó márka eddigi tulajdonosát. Az örökség végett is összejött család a jövőért izgul: a céget az apa és a cég körül eddig is sokat sertepertélő unoka, Edo kapja a lehetőséget a folytatásra. Neki egyébként más tervei vannak; egy saját, új, fiatalos étterem legjobb barátjával, Antonióval.

Nem csoda hát, ha a nagyapai kívánság meghiúsul, és az ízzel és élettel teli éttermet egy hűvösen elegáns londoni arab milliomos üzletember kívánja megvásárolni.

Az egyik bástya, az étterem ledőlése mellett a családi meghitt légkör is oszlani tűnik. Az oly egyedül lévő családanya (Tilda Swinton) ugyanis beleszeret fia barátjába, Antonióba, így aztán nemcsak a közös étterem gondolata megy fuccsba, hanem a családot is komoly tragédia fenyegeti.

https://www.youtube.com/watch?v=o5hCfDBUwWo

Épp a fent említett ókori rómaiak mondták ekkor: sic transit gloria mundi! Vagyis így múlik el a világ dicsősége. És valóban: a Szerelmes lettem című film – elsősorban a különös szerelmi szállal – a hanyatló, dekadens arisztokrata világ pontos és fájdalmas képe. A tiszta és érintetlen nemesi világ a film elején szemet kápráztató, a gazdag és művelt család, a művészetekre való különleges érzékenység, úri pompa és meleg szív egyszerre, akár egy festményt látnánk. A kicsinyes emberi tulajdonságok, a hirtelen jött szerelem, az Európába szétszaladt család, a londoni iparvilág már teljesen távol áll a film elején látott színes, meleg, érzelemdús személyektől és terektől. A szereplők hangulatát meghatározó, azt tükröző képi világ szép lassan kúsztatja át a családi filmet egyszemélyes drámába, a családanya drámájába.

Persze ehhez nem árt egy Tilda Swinton sem. A számtalan filmben (többek között Tarr Bél A londoni férfijában is) szereplő, nemrég ötvenedik életévét betöltő angol színésznő ezúttal a gazdag műkincskereskedő orosz feleségét alakítja. Tilda Swinton ezer arca és zsenialitása egyértelmű módon viszi a filmet, az első képkockától az utolsóig az ő cselekedetei és játéka adja a film központját és lényegét.

Jelen cikk a Képmás magazin 2010. novemberi számában jelent meg.